Köszönöm a fákat, melyek árnyékában megpihensz.
Köszönöm a szelet, mely meglebbenti drága hajad.
Köszönöm a holdat, melynek fénye megcsillan smaragd szemeiden.
Köszönöm a csillagokat, melyekre nézve, lelked messze jár.
Köszönöm a napot, melynek fénye átmelegíti a szíved.
Köszönöm a vizet, melyet ajkadhoz emelsz, ha megszomjazol.
Köszönöm a földet, amelyen jársz.
Köszönöm a füvet, amely meghajlik lépteid alatt.
Köszönöm a madarakat, akikkel beszélgetsz, ha egyedül vagy.
Köszönöm a levegőt, amely éltet.
Köszönöm a Lelkedet, melyet Neki adtál s ő odaadta nekem.
Köszönöm az illatokat, melyek megédesítik a tested.
Köszönöm a kezeidet, amelyeket megfoghatok.
Köszönöm az Éj-bársonyt.
Köszönöm a hangod, amely halk, simogató és világokat hoz elém.
Köszönöm a szemeidet, ajkad, füled, nyakad, mindened, melyekre nincs szó, olyan gyönyörűek.



Juhász Gyula : Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

Nagyon boldog Valentin Napot mindenkinek!!